Jelen programon játékos feladatok megoldásával egy központi probléma (PBL) kezelését hajtják végre a 3-3 fős csapatokban dolgozó diákok (6., 7., 8. osztályos tanulók /csapat). A csapatok hat állomáson forgószínpad szerűen (20-22 perc/állomás) haladva jutnak egyre közelebb a probléma megoldásához. Az állomásokon tutorok segítik a csapatok munkáját, úgy, hogy élményszerűen mesélik el az adott állomáshoz kapcsolható információkat és segítenek a kapcsolódó gyakorlati feladatok kivitelezésében. Ilyen módon kívánják láttatni a csapatok tagjaival azt, hogy miként kapcsolódik az állomáson zajló érdekes munka az alap problémához, jelen esetben a John Snow történethez, a londoni nagy kolera járványhoz.
A fő problémakör, amit játékosan kezelnek a csapatok, John Snow történetén keresztül bemutatható vízszennyeződés.
Az állomások fizikai, kémiai, biológiai, technikai-technológiai, robotikai, informatikai úton (STEM) közelítenek az alapprobléma megoldásához. Ezeket a részeredményeket összegezve juthatnak el a diákok a kitűzött cél eléréséhez azaz, a vázolt problémarészlet megoldásához.
A program, délelőtt ½ 10 órakor kezdődik, a megnyitó gondolatok után a tutorok és csapatok bemutatkoznak, és azonosító jeleiket megkapják.
Utána elindul a problémát bemutató film és a csapatok az állomásokon megkezdik a munkát, sok-sok színes, érdekes tapasztalat megszerzésével. Az állomásokon egy-egy csapat kb. 20-22 percet tölt el, majd váltanak a csapatok. Az állomások sorrendje a probléma megoldása szempontjából nem lényeges. Három állomás teljesítése után rövid (20 perc) szünet következik (felfrissülési lehetőséggel). A szünet után folytatódik a munka. Amikor a csapatok befejezték a feladataik ellátását, utána összegzik maguk között az eredményeiket és az elsajátított információkkal kapcsolatban ellenőrzik (kahoot kérdés/válaszokkal) megszerzett tudásukat.
A tényleges program közel 2,5-3 óra időtartamban zajlik. A diákok a program után visszatérnek iskoláikba.
A programra meghívottak (regisztráltak):
– a hazai felsőoktatási intézmények azon szereplői, akik a Természettudomány-Környezettan tanárszak képzésben részt vesznek;
– az SZTE és a JGYPK, TTIK képviselői,
– köznevelésben dolgozó tanárok, akik érdeklődnek az integrált természettudományos képzési módszertanok iránt.
No responses yet